Ahogy beértünk a városba, felvettem a kapucnimat, és takarni próbáltam magamat. Mire
odakerültünk, már rég sötét volt, de akkor sem szerettem volna a véletlenre bízni.
- Szóval akkor kit is keresünk egész pontosan...? - kérdeztem Janetől, folyamatosan a fejemet forgatva, felfigyelve minden kis neszre.
- Mint mondtam, egy... Barátomhoz. - közölte Jane egy kisebb hatásszünet után. A szemeimet forgatva követtem, amíg oda nem értünk egy elég.. Elhagyatott sikátorhoz.
- Na jó, ez nekem nem szimpi, - közöltem, és indultam volna éppen vissza, amikor Jane megragadta a karom, és marasztalt.
- Ne félj Ellen, nem árt nekünk. -mosolyodott el. - Na? Jössz? - kérdezte Jane, de nem tőlem. Mindha a falnak mondaná, csak bámult a távolba, egy mosollyal az arcán. Majd hirtelen zörgést hallottam, és egy pár cipő koppanását. Hirtelen megfordultam, és hunyorogva figyeltem egy árnyat. Jane is megfordult, majd elindult az árny irányába. Mikor közelebb értünk, alig bírtam hinni a szememnek.- Ez... Egy kisfiú. - Janere néztem, teljesen összezavarodva.
- Ellen, ez itt Alex. - A fiú mosolyogva intett nekem, majd felegyenesedett. - És nem egy kisfiú. 14 éves. - tette hozzá Jane.
- Aha,,,, - furán néztem a kölyköt egy ideig, és alig vettem észre, hogy az egyik szeme kék, a másik pedig zöld. Biztos észrevette, hogy bámulom, hisz a hajával eltakarta a szemét, mielőtt kinyújtotta a karját, hogy kezet fogjunk. Óvatosan megfogtam a kezét, majd megráztam.
- Üdv, Ellen. - tényleg tipikusan fél-mutáló tini hangja volt.
- Üdv...? - nem voltam túl biztos magamban. Ez a kis kölyök fog engem oly nagyon megsegíteni? - Szóval.. Ki is vagy te pontosan?
- Alex-
- Jó, jó nem arra vagyok kiváncsi, értem, ez a neved, oké. - kicsit feszült voltam mióta Natalie megjelent, így lehet, hogy nem igazán sikerült mindent úgy megfogalmazni ahogy azt akartam.
- Hát.. Árva vagyok. Lopásból élek. Néha elfajulnak a dolgok... - mondta vigyorogva.
- Aha.. Értem. És egész pontosan hogan tudna nekünk ő segíteni? - kérdeztem Janetől.
- Meg kéne keresni valamit.. Vagy szemmel tartani valakit. - mosolygott Jane a fiúra. - Amit akarsz, azt kapsz érte.
- Hmm, érdekes ajánlat. - közelebb lépett hozzánk. - Kit kéne figyelni?
- A neve Natalie. A vezetéknevét nem ismerjük. - közölte Jane.
- Hát az úgy nehéz lesz. Hol lakik?
- Az erdő kellős közepén. Odaviszünk, ha akarod.
- Gondolom nem csak egy átlagos csajszira kell itt gondolni. - nevetett Alex.
- Nem, ő is gyilkos. Amúgy valami olyasmit kéne róla találni, hogy kicsoda és micsoda, ja, meg azt, hogy esetleg megölt-e egy Mia Hart nevű nőt. - folytatta Jane, kezeivel gesztikulálva ahogy magyarázott.
- Értettem. Na, akkor menjünk. - a fiú tovább mosolygott, majd nyújtózkodott egy nagyot. Kicsit összehúztam magam, mivel így hajnali 3 környékén januárban nem volt túl kellemes az idő. Jane elindult előre, magamat és Alexet maga mögött hagyva, hogy mi kellemetlenül egymás mellett menjünk, szó nélkül. Mármint, egy pár percig csend volt, aztán felszólalt. Bár nekem a kínos csend jobban tetszett.
- Szóval, mit is tett ez a Natalie csajszi? - kérdezte, én annyira szívesen nem válaszoltam volna.
- Hát, Ellen jobban tudja mint én.. - hallottam Jane hangjában a mosolyt. Sóhajtottam egy nagyot.
- Teljesen mindegy. A lényeg az, hogy nem egy jó arc.
- Szerinted.
- Jane!!! Kinek az oldalán állsz?!?
- Jóó jóóó nyugiiii.... Viccelteeeeem... - röhögött Jane, majd felénk fordult. Az út további részében nagyrészt elmagyaráztuk Alexnek hogy mi történt, akármennyire is nem akartam. Elvileg "sokat segít majd", de szerintem csak kíváncsískodott. Mindenesetre, el lett mondva, és persze ő is kételkedett, de ki nem. Az út vissza az erdőbe, eglszen Natalie házáig hosszú lesz, de ha szerencsénk van, legalább elkapunk egy jó kis napfelkeltét..
Sziasztooook, bocsánat a hosszú várakozásért :'D csak hát felvételik, versenyek, magánélet.. Na de mindegy, megpróbálom magam rávenni, hogy többet írjak...
Amúgy a színt megváltoztatom liláról, mivel szemhalál ezzel a blogfelülettel. Remélem senkit nem zavart meg, hogy mostanába mennyit változtatom a blogot :D
- Panda
(U.I: igen, a rajz az enyém, csak az elmúlt pár hónapban NAGYON sokat változtattam a stílusomon... Még próbálgatok egyet s mást :D)
