December 31.
Már kora reggeltől nyüzsgött a Creepypasta ház. Mondjuk persze, hogy az volt! Ez az év utolsó napja! Elismerem, én is kifejezetten izgultam, hogy hogyan fog alakulni ez a nap. Olyan 8 óra tájt már a ház nagy része ébren kukorékolt, ezért úgy döntöttünk, hogy kupaktanácsot tartunk. Leültünk nagyrészt mindannyian az ebédlőasztal köré, várva, hogy Slendy is csatlakozzon hozzánk. A reggeli finom illata csapta meg néhányunknak alig működő orrát. Crystal hatalmasat szippantott a levegőbe, és egy széles mosollyal jelezte érdeklődését az étel iránt.
- Szerintem rántotta! Bár gofrit is érzek... - tűnődött hangosan, mire Millena - szinte végszóra - beviharzott az ebédlőbe, helyet foglalva közöttem és Crystal között.
- Azt a helyet Hoodie-nak szántam. . .- mormogtam félhangosan, mire Crystal felnevetett. Ez meg hogy az istenben hallott?
- Hát, már mindegy. - közölte kicsit túl vidáman. Millena ügyet sem vetett a dologra, ami egy kicsit meglepett.
Pár percen belül megérkeztek a többiek is. Jane, aki valahogy mindig sikeresen elkésik, Jeff, aki a frizurájából ítélve most lett kirugdosva a kis kuckójából, majd végül Masky és Hoodie, akik mintha már órák óta fent lettek volna. Bár nem nagyon látszott rajtuk. . .Mint ahogy általában semmi sem. Egy illedelmes köhintés hagyta el valahogyan Slenderman torkát, majd egy kanalat egy pohárhoz gyengéden ütögetve sikeresen magára vonta mindenki figyelmét.
- Figyelem, mindenki! Mint azt már valószínűleg észrevettétek, ma van az év utolsó napja. Ez mint tudhatjátok mindig hatalmas felhajtás a halandók számára. Masky, Hoodie, jelentést a mai programról. - intett a két fiúnak, akik engedelmesen mellé álltak, egy-egy papírral a kezükben.
- Estefelé, olyan 10 körül a városban elkezdődnek a bulik 's effélék. Az utcára elkezd kivonulni a tömeg, hogy mindenki jó helyet kapjon és jól lássa az éjféli tűzijátékot. Hatalmas lesz a tolongás már olyan 11 körül, így addig el kell vegyülnünk. Beszereztünk mindenkinek egy-egy adóvevőt, így akármennyire elsodor minket a tömeg, tudni fogjuk, hogy mi a helyzet. - közölte Masky monoton hangon, majd a társára nézett. Hoodie köhintett, majd a lapjára nézett.
- Mivel mindannyian megérdemeljük, éjfélkor pontban mind kiélvezhetjük a tűzijátékot. Csak arra figyeljetek oda, hogy ne legyetek túl feltűnőek, mert akkor az egész bukta... Miután befejezték a tűzijátékozást, mindenki nekikezdhet a gyilkolásnak kedvére. De amint kitör a pánik, azonnal eltűnni. Ja, és a délelőttöt úgy töltjük, ahogy akarjuk. - miután mindketten befejezték a felolvasást, Slender bólintott egyet, mire elkezdték kiosztani az adóvevőket.
- Zsííír, ez mit csinál?! - kérdezte Jeff, mire elkezdte nyomkodni a gombokat, mire minden készülék elkezdett fülsiketítően sípolni. Jaj de jó, sípolás. A kedvencem. Nem mintha kellett volna a hallásom.
- JEFF!! - szinte kórusban üvöltötte az egész ebédlő, mire a fiú harsányan felnevetett.
- Hupsz. - teljesen ártatlanul bámult körbe, majd egy óvatlan pillanatban el is húzta a csíkot.
- Ezt a rohadékot - Jane az orrnyergét dörzsölgetve dőlt hátra a székében, majd rám és Crystalra nézett. - Hé, mi lenne, ha Sally, Mil, ti és én ilyen kis csajos délelőttöt tartanánk? Kicsit szépítgetni magunkon, az alkalomért. - ajánlotta fel hirtelen, mire Crystallal egymásra néztünk, a tekintetünkkel átgondolva, hogy jó ötlet-e. Végül is, mindketten vállat vontunk, majd bólintottunk.
- Ja, miért is ne. - szólalt fel Crystal. Millena és Sally tapsikolni kezdtek, mindketten egyetértve az ötlettel.
*
Gyakrolatilag az egész délelőtt és délután is elment mire valahogy úgy néztünk ki, mint akik normálisak. Kisétáltunk Jane szobájából, és a látvány ami fogadott minket hihetetlen volt. Mindannyian embernek néztek ki és nem gyilkosoknak.
- Várjunk.. Szóval mi elbasztunk konkrét 6 órát csak azzal, hogy magunkra szedjünk valami kis sminket, amíg belőletek konkrét szőke herceget hoztak ki?! - kérdezte Crystal meghökkenve, mire oldalba böktem.
- Ne beszélj így! - morogtam rá, mire megforgatta a szemét.
- Mindegy, csak induljunk már! - úgy tűnik kicsit feszült volt. Kicsit.
- Várj, még ne! - szólalt fel Masky, majd mindenkinek a kezébe nyomott egy pár.. Gumikesztyűt? - Hiába lesz pánik, rendőrök is lesznek. Nem akarunk semmilyen ujjlenyomatot. - közölte, majd felhúzta magára a saját pár kesztyűjét. Legtöbben megértően bólogattunk, kezünkre húzva a kesztyűt, de azért egy páran nem szívlelték az ötletet. Akármilyen kelletlenül is, de végül mindenkire felkerült a kesztyű.
- MOST már mehetünk? - kérdezte Crystal nyomatékosan, mire Slender bólintott. Ő volt az egyetlen akin nem volt semmilyen smink se semmi.
- Slendy, te így jössz? - kérdezte BEN vigyorogva. Slender megrázta a fejét.
- Slendy, te így jössz? - kérdezte BEN vigyorogva. Slender megrázta a fejét.
- Nem megyek. - közölte, majd Smile Dogra és Shivára nézett, akik idő közben mellé szegődtek. - rájuk vigyázok. Kicsit feltűnő lennék. - kicsit.
- Hát rendben.. - vonta meg a vállát a szőke fiú, majd elkezdett az ajtó felé haladni mindenki mással.
...
...
Egy bő fél óra múlva már a városban tolongtunk, és bár minél inkább együtt akartunk maradni, annál inkább sodort szét minket a tömeg. Hamar beletörődtünk ebbe és szétszóródtunk, mindenki kiszemelve magának egy területet, jó távol a készenléti rendőröktől. Az órámra néztem. 11:54. Hat percet valahogy el kell ütnünk. Párszor körülnéztem és kicsit odébbálltam, amíg legalább Jeff nem került a látókörömbe. Úgy érzem vele lesz egy kis gond. Ahogy kicsit jobban megfigyeltem, mintha valamit bámult volna... A szemeim cikáztak össze vissza a tömegben, hátha meglátom, hogy mit néz annyira. Kicsit megbabonázva bámult valahova, de én semmit sem láttam. A francba, hogy ilyen alacsony vagyok és hogy ilyen sötét van! Ajjaj. Az emberek elkezdtek visszaszámolni, engem meg mintha valamilyen pánik fogott volna el..
6...
5...
4...
3...
2...
6...
5...
4...
3...
2...
