13. rész

Oké, mielőtt visszamenne minden a "régi kerékvágásba", köszönetet szeretnék nyilvánítani mindenkinek aki kommentelt és visszanyomta belém az akaraterőt, hogy folytassam ezt a blogot. :) Kb. egy éve hoztam össze, és majdnem ugyanannyi oldalmegjelenítése van, amennyi a személyes blogomnak! Ez számomra teljes őrület! Na, nem is húzom tovább a szót.. Boldog karácsonyt így előre is, és jó olvasást! 


December 31.

Már kora reggeltől nyüzsgött a Creepypasta ház. Mondjuk persze, hogy az volt! Ez az év utolsó napja! Elismerem, én is kifejezetten izgultam, hogy hogyan fog alakulni ez a nap. Olyan 8 óra tájt már a ház nagy része ébren kukorékolt, ezért úgy döntöttünk, hogy kupaktanácsot tartunk. Leültünk nagyrészt mindannyian az ebédlőasztal köré, várva, hogy Slendy is csatlakozzon hozzánk. A reggeli finom illata csapta meg néhányunknak alig működő orrát. Crystal hatalmasat szippantott a levegőbe, és egy széles mosollyal jelezte érdeklődését az étel iránt.
- Szerintem rántotta! Bár gofrit is érzek... - tűnődött hangosan, mire Millena - szinte végszóra - beviharzott az ebédlőbe, helyet foglalva közöttem és Crystal között.
- Azt a helyet Hoodie-nak szántam. . .- mormogtam félhangosan, mire Crystal felnevetett. Ez meg hogy az istenben hallott?
- Hát, már mindegy. - közölte kicsit túl vidáman. Millena ügyet sem vetett a dologra, ami egy kicsit meglepett.
Pár percen belül megérkeztek a többiek is. Jane, aki valahogy mindig sikeresen elkésik, Jeff, aki a frizurájából ítélve most lett kirugdosva a kis kuckójából, majd végül Masky és Hoodie, akik mintha már órák óta fent lettek volna. Bár nem nagyon látszott rajtuk. . .Mint ahogy általában semmi sem. Egy illedelmes köhintés hagyta el valahogyan Slenderman torkát, majd egy kanalat egy pohárhoz gyengéden ütögetve sikeresen magára vonta mindenki figyelmét.
- Figyelem, mindenki! Mint azt már valószínűleg észrevettétek, ma van az év utolsó napja. Ez mint tudhatjátok mindig hatalmas felhajtás a halandók számára. Masky, Hoodie, jelentést a mai programról. - intett a két fiúnak, akik engedelmesen mellé álltak, egy-egy papírral a kezükben.
- Estefelé, olyan 10 körül a városban elkezdődnek a bulik 's effélék. Az utcára elkezd kivonulni a tömeg, hogy mindenki jó helyet kapjon és jól lássa az éjféli tűzijátékot. Hatalmas lesz a tolongás már olyan 11 körül, így addig el kell vegyülnünk. Beszereztünk mindenkinek egy-egy adóvevőt, így akármennyire elsodor minket a tömeg, tudni fogjuk, hogy mi a helyzet. - közölte Masky monoton hangon, majd a társára nézett. Hoodie köhintett, majd a lapjára nézett.
- Mivel mindannyian megérdemeljük, éjfélkor pontban mind kiélvezhetjük a tűzijátékot. Csak arra figyeljetek oda, hogy ne legyetek túl feltűnőek, mert akkor az egész bukta... Miután befejezték a tűzijátékozást, mindenki nekikezdhet a gyilkolásnak kedvére. De amint kitör a pánik, azonnal eltűnni. Ja, és a délelőttöt úgy töltjük, ahogy akarjuk. - miután mindketten befejezték a felolvasást, Slender bólintott egyet, mire elkezdték kiosztani az adóvevőket.
- Zsííír, ez mit csinál?! - kérdezte Jeff, mire elkezdte nyomkodni a gombokat, mire minden készülék elkezdett fülsiketítően sípolni. Jaj de jó, sípolás. A kedvencem. Nem mintha kellett volna a hallásom.
- JEFF!! - szinte kórusban üvöltötte az egész ebédlő, mire a fiú harsányan felnevetett.
- Hupsz. - teljesen ártatlanul bámult körbe, majd egy óvatlan pillanatban el is húzta a csíkot.
- Ezt a rohadékot - Jane az orrnyergét dörzsölgetve dőlt hátra a székében, majd rám és Crystalra nézett. - Hé, mi lenne, ha Sally, Mil, ti és én ilyen kis csajos délelőttöt tartanánk? Kicsit szépítgetni magunkon, az alkalomért. - ajánlotta fel hirtelen, mire Crystallal egymásra néztünk, a tekintetünkkel átgondolva, hogy jó ötlet-e. Végül is, mindketten vállat vontunk, majd bólintottunk.
- Ja, miért is ne. - szólalt fel Crystal. Millena és Sally tapsikolni kezdtek, mindketten egyetértve az ötlettel.

*

Gyakrolatilag az egész délelőtt és délután is elment mire valahogy úgy néztünk ki, mint akik normálisak. Kisétáltunk Jane szobájából, és a látvány ami fogadott minket hihetetlen volt. Mindannyian embernek néztek ki és nem gyilkosoknak. 

- Várjunk.. Szóval mi elbasztunk konkrét 6 órát csak azzal, hogy magunkra szedjünk valami kis sminket, amíg belőletek konkrét szőke herceget hoztak ki?! - kérdezte Crystal meghökkenve, mire oldalba böktem. 

- Ne beszélj így! - morogtam rá, mire megforgatta a szemét. 

- Mindegy, csak induljunk már! - úgy tűnik kicsit feszült volt. Kicsit.

- Várj, még ne! - szólalt fel Masky, majd mindenkinek a kezébe nyomott egy pár.. Gumikesztyűt? - Hiába lesz pánik, rendőrök is lesznek. Nem akarunk semmilyen ujjlenyomatot. - közölte, majd felhúzta magára a saját pár kesztyűjét. Legtöbben megértően bólogattunk, kezünkre húzva a kesztyűt, de azért egy páran nem szívlelték az ötletet. Akármilyen kelletlenül is, de végül mindenkire felkerült a kesztyű.

- MOST már mehetünk? - kérdezte Crystal nyomatékosan, mire Slender bólintott. Ő volt az egyetlen akin nem volt semmilyen smink se semmi.
- Slendy, te így jössz? - kérdezte BEN vigyorogva. Slender megrázta a fejét. 

- Nem megyek. - közölte, majd Smile Dogra és Shivára nézett, akik idő közben mellé szegődtek. - rájuk vigyázok. Kicsit feltűnő lennék. - kicsit. 

- Hát rendben.. - vonta meg a vállát a szőke fiú, majd elkezdett az ajtó felé haladni mindenki mással.
...

Egy bő fél óra múlva már a városban tolongtunk, és bár minél inkább együtt akartunk maradni, annál inkább sodort szét minket a tömeg. Hamar beletörődtünk ebbe és szétszóródtunk, mindenki kiszemelve magának egy területet, jó távol a készenléti rendőröktől. Az órámra néztem. 11:54. Hat percet valahogy el kell ütnünk. Párszor körülnéztem és kicsit odébbálltam, amíg legalább Jeff nem került a látókörömbe. Úgy érzem vele lesz egy kis gond. Ahogy kicsit jobban megfigyeltem, mintha valamit bámult volna... A szemeim cikáztak össze vissza a tömegben, hátha meglátom, hogy mit néz annyira. Kicsit megbabonázva bámult valahova, de én semmit sem láttam. A francba, hogy ilyen alacsony vagyok és hogy ilyen sötét van! Ajjaj. Az emberek elkezdtek visszaszámolni, engem meg mintha valamilyen pánik fogott volna el..
6...
5...
4...
3...
2...