2017. április 8., szombat

21. rész

Január 2.

Már bővel hajnali 5-6 körül járhatott az idő, amikor megérkeztünk. Én már majdnem csontig átfagytam, de a lelkem mélyéből feltörő utálat melegen tartott. Amikor végre a házhoz értünk, sóhajtottam.
- Na, akkor most hogyan tovább? - kérdeztem türelmetlenül.
- Ti hazamentek, én pedig teszem, amit tennem kell. - mondta Alex.
- ...Mivan? Csak úgy kész ennyi? Mi hazamegyünk te meg ittmaradsz? - értetlenül, és kicsit mérgesen bámultam.
- Ja, miért is ne? Talán probléma? - kérdezte Alex, összezavarodottan.
- Nem bízok benned annyira, hogy itthagyjalak! Mi van, hogyha elmondod neki amiről beszéltünk! - Jane lecsitított, mivel ekkor már kicsit hangosra emeltem a hangom.
- Nyugi El. Neked nem kell benne bíznod. Én viszont bízok benne. Eskü, biztosan nem fogja elmondani. De szerintem tényleg menjünk haza, teljesen át vagy fagyva. - mosolyogta Jane, és a kezét a vállamra tette. Én sóhajtottam, és megforgattam a szemeimet.
- Jólvan... - nem jó szívvel, de elindultunk. Jane és Alex integettek egymásnak, én pedig siettem előre. Szerintem ezután legalább egy hétig nem fogok tudni kimenni a házból.

~*~

Már majdnem fent volt a nap, mire hazaértünk. Hullafáradtan és nagyon fázva beestünk az ajtón, majd én dideregve valamilyen takarót kerestem. 
- Hát ti meg hol jártatok? - kérdezte Slenderman. Rengeteg dobozt tartott a csápjaival.
- Hosszú sztori.. De majd ha akarod később elmagyarázom. - legyintett Jane, és ő is lehozott magának egy takarót. Leült mellém a kanapéra, és átölelt, hogy jobban melegítsen. Enyhén elmosolyodtam.
- Te mit csinálsz azokkal a dobozokkal? - kérdeztem Slendert. 
- Hát, lementem a pincébe, és rájöttem, hogy tele van régi kacatokkal, úgyhogy azt gondoltam, kitakarítok. - válaszolta nyugodtan. - Hozzak nektek valamit?
- Forrócsokit, légyszi! - mosolygott Jane, én pedig bólintottam.
- Nekem is azt.. - Slender bólintott, és kiment a konyhába. 
Egy pár perc múlva már jó meleg volt, és ledobtuk a takarókat. Ránéztem Janere, akin egy fehér pulcsi volt. 
- Ez nem Jeffé? - kérdeztem, mire bólintott, nevetve.
- Ja, elcsórtam tőle tegnap. Tök kényelmes. - felállt, és előszedte a távirányítót, majd benyomta a tévét halkan. Slender visszajött két bögre forrócsokival, és odaadta nekünk. 
- Köszi Slendy! - mosolygott Jane.
- Kösz, Slender. - én is mosolyogtam mostmár. Slender sóhajtott, és elment. 
Jane felrakta a lábát a kanapé kartámlájára, és nekem dőlt. Egy kicsit meglepődtem, de nem bántam. Tovább néztük együtt a tévét, és lassan iszogattuk az italunkat. 
Mindig szerettem Jane közelében lenni, és vele lógni. Remek társaság, és mindig tudja, hogy hogyan nyugtasson le. Visszagondoltam a bevásárlós kalandunkra, és elkezdtem halkan nevetni.
- Mi az? - kérdezte a lány, mire megráztam a fejem.
- Csak eszembejutott, amikor Slender minket küldött el bevásárolni.. - ő is nevetett. 
- Az tök buli volt! ..Bár. megértem, hogy ezután nem akarnak minket küldeni. 
Tovább beszélgettünk mindenről, és semmiről. A tévé valami béna nyálas sorozatot nyomatott megint, de nem zavart. Imagzából csak háttérzajnak ment. 
Már nem is haragudtam annyira.


Ésss bocsánat a sok késésért... Megint :'D Viszont! Van egy pár kérdésem:
1) Mit szeretnétek inkább olvasni? Alex szemszögét, vagy Ellenét?  Akár mindkettőt? 
2) Jól hangzik-e esetleg egy.. Verseny! Arra gondoltam, lehetne mindenkinek aki szereti ezt a blogot vagy írni valamit, vagy rajzolni a bloggal kapcsolatban! Lehet írni mondjuk ennek a fanfictionnek egy fanfictiont, vagy mondjuk körülírni egy kis jelenetet, amit ti szeretnétek, vagy akár egy alternatív befejezését egy fejezetnek! A rajz pedig egyértelmű szerintem, csak rajzoljatok le valamit a blog bármely szereplőivel! 
A versenyt csak akkor hirdetem meg, ha lennének jelentkezők. És kérlek legyetek bátrak, nem kell a legjobbnak lenni semmiben!
Szóval várom a versennyel kapcsolatos javaslatokat, főképp a díjak iránt, hiszen arra semmi ötletem sincs :") 
Mindkét kérdésre kérlek válaszoljatok a kommentekben! További szép napot!
- Panda

2017. február 27., hétfő

20. rész

Január 2.

Ahogy beértünk a városba, felvettem a kapucnimat, és takarni próbáltam magamat. Mire
odakerültünk, már rég sötét volt, de akkor sem szerettem volna a véletlenre bízni.
- Szóval akkor kit is keresünk egész pontosan...? - kérdeztem Janetől, folyamatosan a fejemet forgatva, felfigyelve minden kis neszre.
- Mint mondtam, egy... Barátomhoz. - közölte Jane egy kisebb hatásszünet után. A szemeimet forgatva követtem, amíg oda nem értünk egy elég.. Elhagyatott sikátorhoz.
- Na jó, ez nekem nem szimpi, - közöltem, és indultam volna éppen vissza, amikor Jane megragadta a karom, és marasztalt.
- Ne félj Ellen, nem árt nekünk. -mosolyodott el. - Na? Jössz? - kérdezte Jane, de nem tőlem. Mindha a falnak mondaná, csak bámult a távolba, egy mosollyal az arcán. Majd hirtelen zörgést hallottam, és egy pár cipő koppanását. Hirtelen megfordultam, és hunyorogva figyeltem egy árnyat. Jane is megfordult, majd elindult az árny irányába. Mikor közelebb értünk, alig bírtam hinni a szememnek.
- Ez... Egy kisfiú. - Janere néztem, teljesen összezavarodva.
- Ellen, ez itt Alex. - A fiú mosolyogva intett nekem, majd felegyenesedett. - És nem egy kisfiú. 14 éves. - tette hozzá Jane.
- Aha,,,, - furán néztem a kölyköt egy ideig, és alig vettem észre, hogy az egyik szeme kék, a másik pedig zöld. Biztos észrevette, hogy bámulom, hisz a hajával eltakarta a szemét, mielőtt kinyújtotta a karját, hogy kezet fogjunk. Óvatosan megfogtam a kezét, majd megráztam.
- Üdv, Ellen. - tényleg tipikusan fél-mutáló tini hangja volt.
- Üdv...? - nem voltam túl biztos magamban. Ez a kis kölyök fog engem oly nagyon megsegíteni? - Szóval.. Ki is vagy te pontosan?
- Alex-
- Jó, jó nem arra vagyok kiváncsi, értem, ez a neved, oké. - kicsit feszült voltam mióta Natalie megjelent, így lehet, hogy nem igazán sikerült mindent úgy megfogalmazni ahogy azt akartam.
- Hát.. Árva vagyok. Lopásból élek. Néha elfajulnak a dolgok... - mondta vigyorogva.
- Aha.. Értem. És egész pontosan hogan tudna nekünk ő segíteni? - kérdeztem Janetől.
- Meg kéne keresni valamit.. Vagy szemmel tartani valakit. - mosolygott Jane a fiúra. - Amit akarsz, azt kapsz érte.
- Hmm, érdekes ajánlat. - közelebb lépett hozzánk. - Kit kéne figyelni?
- A neve Natalie. A vezetéknevét nem ismerjük. - közölte Jane.
- Hát az úgy nehéz lesz. Hol lakik?
- Az erdő kellős közepén. Odaviszünk, ha akarod.
- Gondolom nem csak egy átlagos csajszira kell itt gondolni. - nevetett Alex.
- Nem, ő is gyilkos. Amúgy valami olyasmit kéne róla találni, hogy kicsoda és micsoda, ja, meg azt, hogy esetleg megölt-e egy Mia Hart nevű nőt. - folytatta Jane, kezeivel gesztikulálva ahogy magyarázott.
- Értettem. Na, akkor menjünk. - a fiú tovább mosolygott, majd nyújtózkodott egy nagyot. Kicsit összehúztam magam, mivel így hajnali 3 környékén januárban nem volt túl kellemes az idő. Jane elindult előre, magamat és Alexet maga mögött hagyva, hogy mi kellemetlenül egymás mellett menjünk, szó nélkül. Mármint, egy pár percig csend volt, aztán felszólalt. Bár nekem a kínos csend jobban tetszett.
- Szóval, mit is tett ez a Natalie csajszi? - kérdezte, én annyira szívesen nem válaszoltam volna.
- Hát, Ellen jobban tudja mint én.. - hallottam Jane hangjában a mosolyt. Sóhajtottam egy nagyot.
- Teljesen mindegy. A lényeg az, hogy nem egy jó arc.
- Szerinted.
- Jane!!! Kinek az oldalán állsz?!?
- Jóó jóóó nyugiiii.... Viccelteeeeem... - röhögött Jane, majd felénk fordult. Az út további részében nagyrészt elmagyaráztuk Alexnek hogy mi történt, akármennyire is nem akartam. Elvileg "sokat segít majd", de szerintem csak kíváncsískodott. Mindenesetre, el lett mondva, és persze ő is kételkedett, de ki nem. Az út vissza az erdőbe, eglszen Natalie házáig hosszú lesz, de ha szerencsénk van, legalább elkapunk egy jó kis napfelkeltét..


Sziasztooook, bocsánat a hosszú várakozásért :'D csak hát felvételik, versenyek, magánélet.. Na de mindegy, megpróbálom magam rávenni, hogy többet írjak... 
Amúgy a színt megváltoztatom liláról, mivel szemhalál ezzel a blogfelülettel. Remélem senkit nem zavart meg, hogy mostanába mennyit változtatom a blogot :D 
- Panda 
(U.I: igen, a rajz az enyém, csak az elmúlt pár hónapban NAGYON sokat változtattam a stílusomon... Még próbálgatok egyet s mást :D)