Nemrég beköltöztem a Creepypasta házba. Szépen be is rendezkedtem.Az egész életemet újra tudom itt kezdeni. Reggel lesétáltam a konyhába reggelizni. Készítettem magamnak prítóst. Tegnap a srácok körbevezettek, úgyhogy tudom, hogy mi hol van. Bementem az ebédlőbe és ahelyett, hogy egy teljesen kihalt termet találtam volna, már szinte mindenki ébren volt. Köszöntem mindenkinek és leültem Masky és Hoodie mellé. Szinte mindenki beszélgetett valakivel, csak mi hárman ültünk csenben. De talán éppen ezért bírom őket ennyire. Lehet velük csak ülni és hallgatni a csendet. Miután mindenki végzett, összeszedtem a tányérokat és elmosogattam. Később felmentem a szobámba és mivel imádok varrni, előszedtem a varrókészletemet és levonultam a könyvtárba. Kikerestem magamnak egy divatlapot és kiválasztottam egy ruhát, amit meg is varrtam. Még egy kicsit olvasgattam, aztán hallottam, hogy valaki erre tart. Hoodie volt az. Amikor bejött még nem vett észre.-Sz-szia..-köszöntem rá félénken.
-T-te mióta vagy itt?!-nézett rám meghökkenve.
-M-már egy ideje...-válaszoltam. Hoodie választott egy könyvet, odajött és leült mellém. Az ölembe húztam a félkész ruhát és folytattam a varrást.
-E-e-ezt te csináltad??- kérdezte a fiú.
-I-igen..- mosolyodtam el. A fiú őszinte ámulattal nzte a ruhát.
-E-ez gyönyörű!
-K-k-köszi..-fülig pirultam. Hoodie nagyon aranyos. Általában tudja, hogy mit kell mondani. Vagy azt, hogy mit nem. Miután befejeztem, én is választottam egy könyvet és visszaültem Hoodie mellé. Ott ültünk csöndben és olvastunk már vagy egy órája. Dél körül Masky becsörtetett a könyvtárba, hogy szóljon, hogy kész az ebéd.
-M-mindjárt megyünk...-bólintottam és letettem a könyvet. Még gyorsan felvittem a kész ruhát a szobámba, majd lementem ebédelni.
Szerzői utóirat:
Tudom, most még eléggé unalmas, de majd erőre kap a drága :)
Hehe jóó^^
VálaszTörlés